Lassan olyan lesz a klímaválaszték, mint Pom-pom meséjében Gombóc Artúr csokoládé választéka:

van ablakklíma, mobilklíma, split klíma, multi split klíma, légcsatornázható klíma, mennyezeti klíma, parapetes klíma, kazettás klíma, inverteres klíma.

Mindenkinek fejtörést okoznak az alábbi kérdések:

• milyen típusú klímát vegyek?
• milyen márkájú/árfekvésű klímát vegyek?
• hova szereljem a kültéri egységet?
• miért jó az inverteres klíma?
• melyik klímával tudok fűteni is?
• megéri klímával fűteni?
• milyen áramfogyasztásra számítsak?

Az alábbi rövid összefoglaló a teljesség igénye nélkül próbál válaszokat adni a kérdésekre, hiszen minden ingatlan és annak hűtési/fűtési igénye, energiahatékonysága, alaprajza más. Egyedi felmérés esetén lehet a legpontosabb választ adni arra, hogy melyik klímát válasszuk (főként, ha fűteni is szeretnénk vele.)

Egy kis klímatörténelem

Talán kicsit viccesnek hangzik 2020-ban, hogy már az ókorban is próbálták klimatizálni az emberek az épületeket, – de így van. Egyiptomban már i.e. 5000-ből vannak olyan feljegyzések, amelyek igazolják azt, hogy az egyiptomiak a vízpárologtatásos hűtő módszereket alkalmazták. Az ókori Rómában a vízhálózat és a csatornarendszer által biztosított lehetőségeket használták ki arra, hogy egyes épületek falait lehűtsék, ezáltal elviselhetőbbé vált a nyári hőség. A modern kori légkondicionálás atyja Michael Faraday. A fizikusként és feltalálóként is ismert tudós 1820-ban,  Angliában építette meg az első, légkondicionálóhoz már nagyon hasonló berendezéseket. 1824-ben Dr. John Gorrie fizikus olyan kompresszoros berendezést alkotott, ami jeget állított elő, majd ezzel a lehűtötte a levegőt . Az első valódi klímákat ipari céllal gyártották, hiszen a készülékek óriási méretűek  és roppant drágák voltak. Az elektromos légkondicionálás 1902-ben jelent meg, ez tekinthető a mai klímák „atyjának”.

Mit gondoltunk pár éve a klímáról? És mi a mai valóság?

Még néhány éve is azt  gondoltuk, hogy a klíma csak a légtér hűtésére alkalmas. Pedig az elmúlt néhány évben a hűtő/fűtő klímák kimagaslóan jó ár-érték aránnyal kerültek piacra. Egy ingatlanban a klimatizálás kiépítése sokkal kisebb költséggel megvalósítható, mint egy gázcirkóval vagy gázkonvektorral működő fűtési rendszer kiépítése (nem kell gázterv, engedély stb.). A kényelem sem utolsó szempont, hiszen néhány klíma telepítéséhez nem kell a bürokrácia útvesztőiben napokat eltöltenünk ahhoz, kérvényeket írjunk, engedélyeket szerezzünk be. A fűtésre is optimalizált, jó energiaosztályú klímával a fűtés olcsóbb lehet, mint a hagyományos fűtési rendszerekkel.

Ezeket a hűtő-fűtő készülékeket az átmeneti időben (ősz, tavasz) lehet leggazdaságosabban használni. A hűtő-fűtő klímák fűtési üzemben hőszivattyúként működnek, egységnyi elektromos energia befektetésével 3-5 egységnyi fűtési hőt állítanak elő. Ezt nevezzük jósági foknak, azaz COP értéknek. A COP érték 1 kW felvett energiával leadott hőenergia mértékét jelöli. Minél magasabb ez az érték, annál költséghatékonyabb a fűtőberendezés. A jelenlegi gázárak mellett elmondhatjuk, hogy ha egy klíma COP értéke eléri a 2.75-ös értéket, akkor gazdaságosabban használható, mint egy gázfűtés.

A klímák üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramot napelemek segítségével is meg tudjuk termelni, így gyakorlatilag le tudjuk a vegyes tüzelés/gáz kazánunkat cserélni (legalábbis az átmeneti időszakban mindenképpen költséghatékonyabban tudjuk működtetni a fűtést).

Vannak olyan ingatlanok, ahol gázfűtés vagy távfűtés nem építhető ki, például a kisebb falvakban nem mindenütt van gázvezeték. Arról nem is beszélve, hogy például egy nyaralót jellemzően május -szeptember között használunk. Így egy teljes fűtésrendszer kiépítése hatalmas költsége lenne ahhoz képest, amennyit használatban van az épület. Míg egy jól optimalizált klímás fűtéssel a nyaraló használati szezonját el tudjuk nyújtani, akár március-október közötti hónapokra is, ezen kívül a nyári hűtést is megoldjuk a klimatizálással.

Split klímák

Legnépszerűbb és legismertebb típusú klíma hazánkban. A split klíma összefoglaló néven azokat a berendezéseket jelenti, amelyeknél a beltéri és a kültéri hőleadás különálló egységben történik és a két egység között a hűtőközeget csövekben keringeti. Csendesek, egy vagy több helyiség hűtésére/fűtésére is alkalmasak. A belső egység elhelyezéséből adódóan lehet oldalfali, kazettás vagy parapetes a klíma. Ha kültéri egységre több beltéri egységet kötünk, akkor azokat a klímákat multi split klímának nevezzük, ezzel a megoldással egy egész ingatlan több helyiségét is tudjuk egyszerre hűteni/fűteni.

Hagyományos, inverter nélküli klímák

Ezeket a hagyományos klímákat mindannyian jól ismerjük, hiszen mindenki emlékszik legalább  egy olyan munkahelyre vagy intézményre, ahol megfájdult a feje, esetleg az ízületeinek nem esett jól a hirtelen hűvös. Ezek a klímák az on/off állapotokat ismerik csak, így nem egyenletes a helyiségben a hőmérséklet, hanem hirtelen nagyon hideg levegővel próbálja a klíma lehűteni a helyiséget. Bekapcsoláskor az elektromos hálózatot nagyon megterhelik, fogyasztásuk nem túl kedvező. Igen zajosak a modernebb klímákhoz képest.

Az inverteres klímák előnyei

• csendesebb a hagyományos klímáknál,
• kevesebb áramot fogyaszt a régi klímáknál;
• jó a COP értéke (jósági fok);
• a kompresszor, szinte folyamatosan működésben van, és közben folyamatosan szabályozza a teljesítmény;
• ezáltal a komfort érzet is jobb a használat során (nem hatol csontig a hideg);
• a villamos hálózat megterhelése sem akkora, mint elődjénél, hiszen a kompresszor folyamatosan működésben van;
• precízen be lehet állítani a hőmérsékletet, amelyet tartani is tud a klíma;
• szűrőrendszere hatékonyan tisztítja a szoba levegőjét, így akár allergiások is bátran használhatják;
• a durva szemcséjű szennyeződéseket is el tudja távolítani a szoba levegőjéből amellett, hogy közben a baktériumokat és a vírusokat is hatástalanítják.

Klímára fel! Napelemre fel!

• költséghatékony;
• gyorsan megtérül;
• nem kell engedély;
• gyors, kényelmes telepítés;
• napelemmel is működik!